Megújuló életmód
2019. október 29.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a természetben töltött idő, a friss levegő és a zöld környezet nemcsak a testünkre, de a lelkünkre és az elménkre is jó hatással van. A hegyek, az erdők és a mezők mellett a vízpartoknak különösen nagy vonzerejük van.
A víz az élet forrása, a földi létezés meghatározója – ily módon a vizek iránti vonzódás ősi ösztöne és a víz szeretete minden kultúrában jelen van. Az utóbbi években számos kutatás vizsgálta, hogy milyen befolyással van hangulatunkra és pszichénkre a vizek közelsége. A tanulmányok azt igazolták, hogy a vízparti helyek pozitívan hatnak a közérzetünkre.
George Mac-Kerron (University of Sussex) és Susana Mourato (London School of Economics & Political Sience) kutatásuk során több mint 20 000 vizsgálati személy hangulatát térképezték fel egy okostelefonos alkalmazással. A telefonba épített GPS segítségével a kísérleti személyeknek különböző helyszíneken kellett értékelniük a hangulatukat. Az eredmények azt mutatták, hogy az alanyok a vízpartok közelében szignifikánsan boldogabbnak érezték magukat.
Kutatások azt is igazolták, hogy a víz kék színének is jelentős szerepe van abban, hogy a vízpartok közelében jól érezzük magunkat, hiszen a kék szín önmagában is megnyugvással tölti el az embert. Japán kutatók végeztek kísérletet, melyben a vizsgálati személyeknek egy fárasztó számítógépes játékkal kellett játszaniuk kék, piros vagy zöld falú szobákban. Azok, akik a kék falú szobában ültek, kevésbé érezték magukat fáradtnak, és egyenletesebb volt a szívverésük, mint a más színű szobákban ülő játékosoknak.
A víznek azonban nemcsak kék színe, de hangja is megnyugtató: szintén egy japán kutatás mutatta ki, hogy a víz csobogásának zörejei olyan hatással vannak a prefrontális kéreg aktivitására, mint a meditáció. A természetben, különösen a vizek közelében töltött idő tehát nemcsak a testünket, de az elménket és a lelkünket is feltölti – még egy szempont, amely miatt érdemes megvédenünk őket.
A vizek tisztaságának megóvása közös ügyünk, így nem véletlen, hogy egyre több kezdeményezés próbálja bevonni a társadalmat a környezetvédelmi szerepvállalásba. A GreenKayak dán civil szervezet például ingyenes kajakozást kínál Észak-Európa-szerte, cserébe annyit kérnek, hogy a résztvevők útközben szedjék össze a vizekben található hulladékot.
A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF összeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelynek a fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.
Több ruhatervező is reagált a klímaváltozásra és annak következményeire a Párizsi Divathéten bemutatott kollekciójával.
A tiszta víz óriási kincs, mégis rengeteget használunk el feleslegesen: a csöpögő csapból naponta akár 75 liter víz is elfolyhat. A vízzel spórolni kötelességünk: így nemcsak több jut másnak, de a pénztárcánkat is kímélhetjük.
A divat az egyik legkárosabb iparágak közé tartozik: vízpazarlás, légszennyezés, túlfogyasztás, pazarlás és rengeteg szemét. Hosszan lehetne sorolni, mennyi kárral jár, hogy a polcokon havonta cserélődhessenek a fast fashion ruhakollekciók. De vajon mi mit tehetünk ellene?
A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségük rovására megy, ám arra kevesen gondolnak, hogy a valós szükségleten felül elfogyasztott táplálék – valamint az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.
A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága: mikroszálak, kemikáliák, vízpazarlás és évente 150 milliárd új ruhadarab. A divatipar környezetterhelő hatása felbecsülhetetlen károkat okoz a természetben, ami ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha fenntarthatóbb alapanyagokból készült ruhadarabokat választunk. De vajon melyek ezek?
A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, rengeteg még fogyasztható, csupán szépséghibás étel kerül a kukába. A jelenség pszichológiai oka az undorban keresendő, ami fennáll például az ehető rovarokkal szemben is. Klímavédelmi szempontból érdemes volna újragondolni ezt a hozzáállást.
Az utóbbi években a környezetszennyezés kapcsán meg kellett ismerkednünk egy új fogalommal, a mikroműanyaggal. A kifejezés a műanyagok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél apróbb műanyagdarabokat jelöli. A műszálas ruhákból a mosás során rengeteg mikroszál válik le, amelyek szennyezik vizeinket és károsítják környezetünket.
A BBC cikke szerint az emberek személyes felelőssége nem állhat meg az autóközlekedés csökkentésében, de a táplálkozási és a vásárlási szokásokat is újra kell gondolni.
