A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF összeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelynek a fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) felmérése alapján az emberiség meglepően kevés összetevőből készíti el a rendszeresen fogyasztott ételeit: fajunk tápanyagbevitelének 75 százaléka csupán 12 mezőgazdasági terményből és öt állatfajtából áll össze, noha több mint 20 000-féle emberi fogyasztásra alkalmas növényfajtát ismerünk.
Hogy ez miért fontos? Egyrészt, mert a nem eléggé változatos táplálkozás mellett nehezebb mindazokat a vitaminokat és nyomelemeket bevinnünk, amelyekre szükségünk van, másrészt ez bolygónk egészségét sem támogatja.
Ha újra és újra ugyanazokat a növényeket vetjük, termesztjük és fogyasztjuk, azzal veszélyeztetjük az élelmiszerellátás biztonságát, mert az ilyen típusú növénytermesztés kevésbé áll ellen a kártevőknek vagy a klímaváltozás hatásainak. Ez a fajta növénytermesztés a biodiverzitás csökkenésével is összefügg, és súlyos hatással lehet törékeny természetes ökoszisztémáinkra.
A Knorr a WWF brit szervezetével, valamint elismert tudósokkal, dietetikusokkal és mezőgazdasági szakértőkel együttműködve összeállította „A jövő 50 élelmiszere” című jelentést.
A kiadványban 50 tápláló növényi alapú, a tápértéke és a relatív környezeti hatása alapján kiválasztott élelmiszer szerepel, a kaktusztól az algákon át a fodros kelig, a petrezselyemgyökértől a hüvelyeseken és a gombaféléken át a tökvirágig.
A vizek tisztaságának megóvása közös ügyünk, így nem véletlen, hogy egyre több kezdeményezés próbálja bevonni a társadalmat a környezetvédelmi szerepvállalásba. A GreenKayak dán civil szervezet például ingyenes kajakozást kínál Észak-Európa-szerte, cserébe annyit kérnek, hogy a résztvevők útközben szedjék össze a vizekben található hulladékot.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a természetben töltött idő, a friss levegő és a zöld környezet nemcsak a testünkre, de a lelkünkre és az elménkre is jó hatással van. A hegyek, az erdők és a mezők mellett a vízpartoknak különösen nagy vonzerejük van.
Több ruhatervező is reagált a klímaváltozásra és annak következményeire a Párizsi Divathéten bemutatott kollekciójával.
A tiszta víz óriási kincs, mégis rengeteget használunk el feleslegesen: a csöpögő csapból naponta akár 75 liter víz is elfolyhat. A vízzel spórolni kötelességünk: így nemcsak több jut másnak, de a pénztárcánkat is kímélhetjük.
A divat az egyik legkárosabb iparágak közé tartozik: vízpazarlás, légszennyezés, túlfogyasztás, pazarlás és rengeteg szemét. Hosszan lehetne sorolni, mennyi kárral jár, hogy a polcokon havonta cserélődhessenek a fast fashion ruhakollekciók. De vajon mi mit tehetünk ellene?
A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségük rovására megy, ám arra kevesen gondolnak, hogy a valós szükségleten felül elfogyasztott táplálék – valamint az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.
A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága: mikroszálak, kemikáliák, vízpazarlás és évente 150 milliárd új ruhadarab. A divatipar környezetterhelő hatása felbecsülhetetlen károkat okoz a természetben, ami ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha fenntarthatóbb alapanyagokból készült ruhadarabokat választunk. De vajon melyek ezek?
A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, rengeteg még fogyasztható, csupán szépséghibás étel kerül a kukába. A jelenség pszichológiai oka az undorban keresendő, ami fennáll például az ehető rovarokkal szemben is. Klímavédelmi szempontból érdemes volna újragondolni ezt a hozzáállást.
Az utóbbi években a környezetszennyezés kapcsán meg kellett ismerkednünk egy új fogalommal, a mikroműanyaggal. A kifejezés a műanyagok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél apróbb műanyagdarabokat jelöli. A műszálas ruhákból a mosás során rengeteg mikroszál válik le, amelyek szennyezik vizeinket és károsítják környezetünket.
A BBC cikke szerint az emberek személyes felelőssége nem állhat meg az autóközlekedés csökkentésében, de a táplálkozási és a vásárlási szokásokat is újra kell gondolni.