Megújuló életmód
2019. szeptember 17.
A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, rengeteg még fogyasztható, csupán szépséghibás étel kerül a kukába. A jelenség pszichológiai oka az undorban keresendő, ami fennáll például az ehető rovarokkal szemben is. Klímavédelmi szempontból érdemes volna újragondolni ezt a hozzáállást.
Kutatások bizonyítják, hogy a szép kerek alma sokkal jobban fogy, mint az ugyanolyan ép, de kevésbé esztétikus párja. Többek között ennek a hozzáállásnak is köszönhető, hogy a megtermelt élelmiszerek jelentős része a kukában végzi, noha tökéletesen alkalmasak volnának a fogyasztásra.
Emiatt az alapvető emberi hozzáállás miatt ütközik hatalmas nehézségekbe az újratisztított szennyezett víz vagy éppen a rovarételek elfogadtatása is, noha ezek a lehetőségek megoldást jelenthetnek a klímaváltozás nyomán fellépő élelmezési problémákra.
Az undor olyan ősi mechanizmus, amely segíti kiszűrni a romlott vagy egészségtelen ételeket, így fontos szerepet játszik életünkben, azonban hogy mennyire undorodunk egyes dolgoktól, életkoronként, kultúránként, sőt egyénenként változik. Noha egy már kisgyerekkorban kialakuló, erős mechanizmusról beszélünk, Nathan S. Consedine, az Aucklandi Egyetem ételpszichológiai szakértője szerint az undor valójában könnyebben legyőzhető, mint gondolnánk.
Mind közül a kulturális hatást könnyebb befolyásolni: ehhez elsősorban azon a felfogáson kell változtatni, hogy mit tartunk természetesnek, magától értetődőnek.
A rovarétel-marketingnek és a tisztított szennyvizek promóciójának elsősorban arra kellene fókuszálnia, hogy átformálja a beidegződéseket, és egészséges, természetes alternatívaként mutassa be a kevésbé elfogadott fehérje- és ivóvízforrást.
A vizek tisztaságának megóvása közös ügyünk, így nem véletlen, hogy egyre több kezdeményezés próbálja bevonni a társadalmat a környezetvédelmi szerepvállalásba. A GreenKayak dán civil szervezet például ingyenes kajakozást kínál Észak-Európa-szerte, cserébe annyit kérnek, hogy a résztvevők útközben szedjék össze a vizekben található hulladékot.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a természetben töltött idő, a friss levegő és a zöld környezet nemcsak a testünkre, de a lelkünkre és az elménkre is jó hatással van. A hegyek, az erdők és a mezők mellett a vízpartoknak különösen nagy vonzerejük van.
A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF összeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelynek a fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.
Több ruhatervező is reagált a klímaváltozásra és annak következményeire a Párizsi Divathéten bemutatott kollekciójával.
A tiszta víz óriási kincs, mégis rengeteget használunk el feleslegesen: a csöpögő csapból naponta akár 75 liter víz is elfolyhat. A vízzel spórolni kötelességünk: így nemcsak több jut másnak, de a pénztárcánkat is kímélhetjük.
A divat az egyik legkárosabb iparágak közé tartozik: vízpazarlás, légszennyezés, túlfogyasztás, pazarlás és rengeteg szemét. Hosszan lehetne sorolni, mennyi kárral jár, hogy a polcokon havonta cserélődhessenek a fast fashion ruhakollekciók. De vajon mi mit tehetünk ellene?
A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a feleslegesen bevitt kalória az egészségük rovására megy, ám arra kevesen gondolnak, hogy a valós szükségleten felül elfogyasztott táplálék – valamint az előállításához felhasznált energia, víz és erőforrás – rosszul hasznosul, gyakorlatilag veszendőbe megy.
A textilipar a világ egyik legszennyezőbb iparága: mikroszálak, kemikáliák, vízpazarlás és évente 150 milliárd új ruhadarab. A divatipar környezetterhelő hatása felbecsülhetetlen károkat okoz a természetben, ami ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha fenntarthatóbb alapanyagokból készült ruhadarabokat választunk. De vajon melyek ezek?
Az utóbbi években a környezetszennyezés kapcsán meg kellett ismerkednünk egy új fogalommal, a mikroműanyaggal. A kifejezés a műanyagok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél apróbb műanyagdarabokat jelöli. A műszálas ruhákból a mosás során rengeteg mikroszál válik le, amelyek szennyezik vizeinket és károsítják környezetünket.
A BBC cikke szerint az emberek személyes felelőssége nem állhat meg az autóközlekedés csökkentésében, de a táplálkozási és a vásárlási szokásokat is újra kell gondolni.
