Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot
Küldés e-mailben Facebook Twitter Nyelvváltás
Megelőzni a vízválságot

Mi lesz veled, Afrika?

Jó ideje tudjuk, hogy Afrika számos országa elhelyezkedéséből fakadóan különösen kitett a globális felmelegedés hatásainak. Egy közelmúltbeli kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a helyzet valójában még válságosabb, mint ahogyan eddig láttuk és gondoltuk. 

Az éghajlatváltozás minden korábbiaknál súlyosabb aszályokat és pusztítóbb árvizeket eredményezhet Afrikában az elkövetkező nyolcvan évben egy a Nature Communications tudományos folyóiratban publikált friss kutatás eredményei szerint. A kiugró meteorológiai szélsőségekért a kutatók szerint főként a légkör szén-dioxid-koncentrációját növelő fosszilis tüzelőanyagok a felelősek.

„Úgy véljük, az afrikai időjárási anomáliák mindkét véglete, úgy a viharos esőzések, mint a szárazság, súlyosbodni fog a jövőben”

mondta Elizabeth Kendon, az exeteri Met Office Hadley Központjának munkatársa, a kutatás egyik vezetője.

Az új meteorológiai tanulmány azt jósolja, leginkább Afrika nyugati és központi területei fognak majd szenvedni a szélsőséges időjárási viszonyoktól. Mindez pedig katasztrofális hatásokkal járhat az élelmiszer-termelésre nézve is. 

„Az eddigieknél sokkal pontosabban modellezhetjük ma a várható eseményeket” – magyarázta Kendon. Míg például korábban úgy vélték a szakemberek, hogy harmincévente várható esély a térségben intenzív csapadékra, az új tanulmány szerint 3-4 évente számolni kell az időjárási anomáliával.

Az éghajlatváltozás szempontjából Afrika lesz az egyik leginkább veszélyeztetett terület a bolygón Fotó: Shutterstock
Tovább a forráshoz: Élő Bolygónk

Világvárosok, amelyek hamarosan Fokváros sorsára juthatnak

Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat. 

A VízŐr Marokkóban: egy bevált megoldás az aszálykárok ellensúlyozására

A Föld vízkészletének mindössze egy százaléka édesvíz, ennek hetven százalékát pedig a mezőgazdaság hasznosítja. Marokkó az egyike azon országoknak, amelyek szembesülnek az egyre kevesebb eső, az egyre szárazabb talajfelszín és az egyre növekvő népesség problémáival.

Az utolsó cseppek: hét vízfelület, amelyet kiszáradás fenyeget

Az éghajlatváltozás miatt a világ vízkészletei egyre inkább apadnak – sok helyen már most komoly gondot okoz az ivóvízhiány. Megdöbbentő képekkel mutatjuk meg, miképpen mesélnek Földünk legjelentősebb vízfelületei mindarról, ami felett már nem lehet szemet hunyni.

Vízhiányból politikai konfliktus

A 20. századi történelemben sem ismeretlen a vízhiány következtében kialakult politikai feszültség. A vízért folyó harc már elindult, nő a vízhiányos területek mérete, és egyre többen kényszerülnek elhagyni az otthonukat, hogy az életben maradáshoz szükséges víz elérhető közelségében élhessenek.

Több ausztrál város is kifogyhat az ivóvízből

Akár 180 ezer ember is ivóvíz nélkül maradhat a súlyos aszály miatt.

Vízhiány fenyegeti a Panama-csatornát

Az extrém szárazság a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát is veszélyezteti.

Extrém alacsony vízállás a Maroson

A folyóra jellemző homokpadok megnövekedtek, van olyan mellékág, amelyen száraz lábbal is át lehet kelni. 

Milliók maradtak víz nélkül Zimbabwéban

A főváros, Harare szeptember 23-án bezárta fő vízműveit arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésükre elég külföldi fizetőeszköz a víz tisztításához szükséges vegyi anyagok behozatalához. A helyzet nem csupán súlyos lakossági vízhiányhoz vezethet, de növeli az olyan, szennyezett vízzel összefüggő járványok kockázatát is, mint a kolera. 

2050-re eltűnhet az európai termés 16 százaléka a klímaváltozás miatt

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó jelentése szerint 30 év alatt a terméshozam akár 16 százalékkal is visszaeshet Európában a klímaváltozás kísérőjelenségei miatt.

Az egyik legszárazabb és legmelegebb nyarán van túl Németország

Az idei volt a harmadik legmelegebb nyár Németországban a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta a szövetségi meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint.

1
2
3
4