A kevés víz drámája
2019. október 3.
Az extrém szárazság a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát is veszélyezteti.
A közép-amerikai Panama-csatorna 77 km hosszú, a Csendes-óceánt köti össze az Atlanti-óceánnal. 17 mesterséges tó (közülük a legnagyobb a 33 km hosszt kitevő Gatún-tó) és számtalan kiszélesített természetes, illetve mesterségesen létrehozott csatorna, valamint két zsiliprendszer alkotja.
A szabályzás szerint a Gatún-tó 24,4 méteres vízszintje alatt korlátozni kell az Új-Panamax méretű hajók által szállítható terhet a csatornán, 24 méter alatt pedig a korábbi, kisebb Panamax méretbe tartozókat is. Idén az Új-Panamax hajók egy ideig csak könnyített terheléssel közlekedhettek, és nem sokon múlt, hogy ezt a Panamaxokra is kiterjesszék. A korlátozás viszont már így is több millió dolláros kárt okozott a csatornát működtető cégnek.
Ha ez a tendencia folytatódik, az hosszú távon kedvezőtlen hatással lehet a csatorna nemzetközi megítélésére, ami akár ahhoz is vezethet, hogy más szállítási eszközökkel vagy útvonalakkal váltják ki a jövőben. A csatornaüzemeltető cég természetesen vizsgálja a vízpótlási lehetőségeket, azonban bármely megoldást válasszák is a vízszint stabilizálására, a folyamat komoly természeti beavatkozással jár majd.
Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat.
A Föld vízkészletének mindössze egy százaléka édesvíz, ennek hetven százalékát pedig a mezőgazdaság hasznosítja. Marokkó az egyike azon országoknak, amelyek szembesülnek az egyre kevesebb eső, az egyre szárazabb talajfelszín és az egyre növekvő népesség problémáival.
Az éghajlatváltozás miatt a világ vízkészletei egyre inkább apadnak – sok helyen már most komoly gondot okoz az ivóvízhiány. Megdöbbentő képekkel mutatjuk meg, miképpen mesélnek Földünk legjelentősebb vízfelületei mindarról, ami felett már nem lehet szemet hunyni.
Jó ideje tudjuk, hogy Afrika számos országa elhelyezkedéséből fakadóan különösen kitett a globális felmelegedés hatásainak. Egy közelmúltbeli kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a helyzet valójában még válságosabb, mint ahogyan eddig láttuk és gondoltuk.
A 20. századi történelemben sem ismeretlen a vízhiány következtében kialakult politikai feszültség. A vízért folyó harc már elindult, nő a vízhiányos területek mérete, és egyre többen kényszerülnek elhagyni az otthonukat, hogy az életben maradáshoz szükséges víz elérhető közelségében élhessenek.
Akár 180 ezer ember is ivóvíz nélkül maradhat a súlyos aszály miatt.
A folyóra jellemző homokpadok megnövekedtek, van olyan mellékág, amelyen száraz lábbal is át lehet kelni.
A főváros, Harare szeptember 23-án bezárta fő vízműveit arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésükre elég külföldi fizetőeszköz a víz tisztításához szükséges vegyi anyagok behozatalához. A helyzet nem csupán súlyos lakossági vízhiányhoz vezethet, de növeli az olyan, szennyezett vízzel összefüggő járványok kockázatát is, mint a kolera.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó jelentése szerint 30 év alatt a terméshozam akár 16 százalékkal is visszaeshet Európában a klímaváltozás kísérőjelenségei miatt.
Az idei volt a harmadik legmelegebb nyár Németországban a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta a szövetségi meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint.
